A kicsik hozzátáplálása

Mikor, mit, milyen mennyiségben adjunk a kisbabánknak?

Minden baba életében előbb, vagy utóbb beköszönt a hozzátáplálás időszaka. Ez kisebb kihívásnak bizonyulhat majd a babának és mamának egyaránt. Nagyon fontos, hogy a csecsemő már a születés első pillanatától minőségben és mennyiségben is megfelelő, gazdag tápanyaghoz juthasson. Természetesen csecsemő számára a legjobb táplálék az anyatej, és a legegészségesebb táplálási mód a szoptatás. Az, hogy mikor egészítsük ki a kicsi táplálkozását nagyban függ az anyatej mennyiségétől. Ugyanis, ha az anyukának sajnálatos módon nem lesz anyateje, akkor mindenképp tápszeres etetéssel kell azt kompenzálni. Ha viszont van még anyatej, de már apad, akkor már 3-4 hónapos kortól lehet próbálkozni könnyebb, semlegesebb ízű tejpépek, egyéb pépek kóstoltatásával.
Ahogy nőnek a picik, úgy párhuzamosan nő az étvágyuk és tápanyagszükségletük is. Ez annak is köszönhető, hogy 6 hónapos kor felett már egyre többet és egyre intenzívebben mozognak. Tulajdonképpen igazi kis energiabombákká válnak.  Maga a hozzátáplálás normál anyatej mennyiség mellett alapvetően 6 hónapos kortól kezdődik.

Az anyatej, illetve a tápszer mellé adott egyéb táplálékot nevezzük kiegészítőnek, ez alatt értjük például a gyümölcsöket, főzelékeket, gabonaféléket. Figyeljünk arra nagyon, hogy mikor mit adunk a babának enni, hiszen 6 hónapos kor alatt még könnyen kialakulhatnak különböző allergiás reakciók, amelyek később akár állandó betegségként is mutatkozhatnak. A gyermekek bélflóra összetétele is kiemelkedő szerepet játszik az allergia megelőzésben, mivel kimutatták, hogy azon csecsemők, amelyek rendszeresen anyatejet fogyasztanak, azoknak kevesebb eséllyel lesznek allergiás megbetegedései. De mielőtt elkezdenénk lassacskán kiegészítgetni a babánk étlapját, mindenképp kérjük ki a védőnő vagy a gyermekorvos véleményét, tanácsát. Ők majd gyakran fognak méréseket, megfigyeléseket végrehajtani a babán, ahhoz hogy megállapíthassák, hogy a baba anyatejes/tápszeres/mindkettő táplálása elegendőnek, kevésnek, vagy túl soknak minősül. Az eredményeknek megfelelően tudnak majd megfelelő tápértékű készítményeket felírni vagy ajánlani.
Ne várjuk el egyből a kicsitől, hogy egy tálka ételt elfogyasszon, hisznek neki ez az egész folyamat még nagyon újnak és szokatlannak tekinthető. Fontos, hogy kezdetben csak egy-két kanálkával adjunk (10-20g), a legelső falatokat a lehető legfolyósabb állagban kínáljuk, azt is leginkább az íze kedvéért. Az adag értelemszerűen a kicsi igényeinek megfelelően növelhető lesz majd. Emellett pedig a kóstoltatás időzítése leginkább a délelőtti órákban ajánlott, mivel így, ha bármilyen elváltozás felmerülne, akkor azt nagyobb valószínűséggel lehet majd kezelni a nap többi részében. Minden új íz, étel után ajánlott 3-5 nap pihenőidőt tartani, ezzel is elkerülve az allergia lehetőségét, illetve időt adva az ízek memorizálásának. Körülbelül 2-3 hét szükséges ahhoz, hogy egy tápszeres/anyatejes étkezést teljesen lecseréljünk. Ajánlott, hogy legutoljára a reggeli, majd az esti szoptatást/tápszert hagyjuk el. Ha úgy látjuk nem ízlik vagy nem akarja befalni a kanalat, ne erőltessük, mert azzal csak rontunk a helyzeten ránk és a babára nézve is.

Sokan alkalmazzák etetés során az úgy nevezett kétkanalas módszert, ami annyit takar magába, hogy az anyukánál és a babánál is van egyaránt egy-egy kanál. Jó eséllyel a kicsi saját kanala leköti az ő figyelmét, eközben az anya pedig ügyesen bekanalazhatja neki az ennivalót. Fontos, hogy az anya, a baba, és a körülmény is nyugodt legyen etetés közben, ezzel meggátolva, hogy bármi más elterelje a csöppség figyelmét. Az elején előfordulhat, hogy a beadott adag többségét a kicsi visszatúrja, de ne adjuk fel, legyünk kitartóak, hisz ahogyan a mondás is tartja: Türelem, rózsát terem.

Nézzük tehát mikor, mit adjunk a fejlődésben levő csemeténknek, ha eljött az ideje. Összegyűjtöttünk néhány zöldséget, gyümölcsöt és egyebeket tartalmazó ajánlatot, amelyek által változatosan táplálhatjuk a kis éhes szájút.

Tápszerek csecsemőknek, babáknak

Fogyasztásuk a születés első napjától kezdődően egészen 6 hónapos korig erősen ajánlott, főleg anyatejhiány esetén. Ezek a készítmények teljes mértékben kielégítik az egészséges, normál ütemben fejlődő csecsemő tápanyag- és folyadékigényét egyaránt. A tápszerek választéka ma már elég szélesnek tekinthető ugyanis találkozhatunk por, granulátum alapú, illetve folyékony, kész tápszerekkel is. Emellett léteznek olyan tápszerek is, amelyek az anyatejmennyiséghez igazítható, mint például a HA (hipoallergén) tápszerek 1-es/2-es számmal jelzett formái.  A HA tápszerekben a tejben lévő fehérjét speciális eljárással lebontják, így olyan fehérjekomponensek jönnek létre, amelyeket a baba szervezete jobban tolerál, ezáltal csökkentve az allergia kialakulásának kockázatát.  Abban az esetben, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett anyatejpótló tápszerre lesz szükség az első hat hónapban. Itt jönnek szóba a HA, 1-es számmal jelzett formái. Viszont azt mindenképp tudni kell, hogy ezeknek a készítményeknek a nyomó részét csak orvosi vényre adják ki a gyógyszertárakban. 6 hónapos kor után következnek az úgynevezett követő vagy elválasztó tápszerek, ezek a 2-esek, melyeket már a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk.
Felhasználás során mindig pontosan tartsuk be a készítmény csomagolásán leírt elkészítési utasításokat, legyen szó bármely típusú tápszerről! Mint például: por esetén forralt vízben oldjuk fel az előírt mennyiséget, azt majd testhőmérsékletnek megfelelően hűtve adjuk a gyermeknek, 24 óránál tovább állt kész tápszert semmiképp se adjunk már a gyereknek akkor sem, ha hűtőben volt!

Szilárdabb ételek bevezetése az étrendbe

•    Gyümölcsök

Mielőtt elkezdünk kísérletezni a különböző étel-kombinációkkal, érdemes a semlegesebb, lágyabb, könnyen préselhető darabokkal kezdeni. Gyümölcsök közül például először kezdjünk almával, majd folytathatjuk őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal, naranccsal. C-vitamin tartalmuk miatt jótékony hatást gyakorlonak a kicsi immunrendszerére is. Először mindig a gyümölcs levét kínáljuk, majd idővel kínálhatunk pépet is. Csecsemőkorban tilos az apró magvú gyümölcsöket adni a kicsinek (eper, málna, szeder, kivi). A gyümölcsöt ne édesítsük, különösen ne használjunk 1 éves kor alatt mézet, mert az botulizmust okozhat!

A botulizmus: ez egy baktériumfajta, pontosabban a Clostridium botulinum, amely az idegrendszert támadó toxin anyagokat termel a szervezetbe jutva, emellett még spórás alakot ölt, ezáltal nagyon nehéz elpusztítani. A csecsemők esetében a tünetei közt tudható: a székrekedés, gyenge szopási reflex, kifejezéstelen arc, légzőizmok bénulása.

Gyümölcsök fogyasztásának felosztása ajánlott hónapok szerint:
4-6 hónapos kortól: alma, őszibarack, meggy
6-8 hónapos kortól: banán, körte, gesztenye
8-12 hónapos kortól: szilva, cseresznye, sárgabarack, sárgadinnye, görögdinnye (természetesen mag nélkül)
12 hónapos kor után: áfonya, ribizli, málna, eper, déligyümölcsök (narancs, citrom, mandarin, kivi, mangó, ananász)

•    Zöldségek

 A zöldségek bevezetése a mindennapos táplálkozásba elmaradhatatlan a különböző vitamin és fehérje tartalmuk miatt. Az elkészítés során kínálhatjuk turmixolva vagy akár megfőzve egy villával jól pépessé elpréselve. Darabosat mindenképp csak akkor adjuk a kicsinek, ha már a hátsó fogai is megvannak és tud rágni. Sűrítésnek használhatunk krumplit, majd fokozatos adagolás mellett rizst, esetleg kukoricapelyhet is. Továbbá újíthatjuk az ízvilágot egyéb zöldségfajtákkal is, mint például: sárgarépával, céklával, sütőtökkel, főzőtökkel, brokkolival, gesztenyével, spenóttal, zöldborsóval, zöldbabbal. A K-betűvel kezdődő zöldségeket leginkább 8-12 hónapos korban érdemes bevezetni, mivel ilyenkor már edzettebb, fejlettebb az emésztőrendszerük, ezáltal csökkenthető a hasfájást okozó szélgörcsök kialakulása. Spenótot, sóskát és a hasonló zöldségeket magas oxalát-tartalmuk miatt csak hetente egy alkalommal ajánlott adni!

Zöldségek fogyasztásának felosztása ajánlott hónapok szerint:
4-6 hónapos kortól: krumpli, sárgarépa, sütőtök, cékla
6-8 hónapos kortól: saláta, cukkini, spárgatök, brokkoli, zöldbab, zöldborsó, fehérrépa, uborka
8-12 hónapos kortól: kelbimbó, karalábé, karfiol, kelkáposzta, kukorica, spenót, sóska, padlizsán, paradicsom
12 hónapos kor után: bab, lencse, csicseriborsó, tofu

•    Gabona és magvak fogyasztása

Ami a gabonaféléket illeti, a 6 hónapos kor alatti fogyasztási tilalom szintén vonatkozik rájuk. A legtöbb gabonaféle, mint például a búza, az árpa, a tönkölybúza és a rozs, valamint az ezekből készült termékek úgynevezett glutén fehérjét tartalmaznak. Ez az összetevő felelős a lisztérzékenység kialakulásáért. Viszont, amennyiben a családban nem fordult elő túlérzékenység, intolerancia, akkor fokozatos adagolással tejpép vagy gabonakása formájában próbálkozhatunk a kicsi etetésével. Mivel a rizs és a kukorica nem tartalmaz glutént, ezért célszerűbb ezekkel kezdeni a hozzátáplálás folyamatát. A teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket csak 1 éves kor után javasolt a babának adni! Magvak esetén, elsőként nyomós oknak az allergizálódás veszélye tekinthető, ami miatt semmiképp sem ajánlott a fogyasztásuk 1 éves kor alatt, másrészt pedig az aspiráció, vagyis a fulladás veszélye miatt ezen életkoron túl is (körülbelül 4-5 éves korig) csak nagy óvatossággal adhatunk ilyesmit a kicsiknek.

•    Húsok

Ahogy nő a pici, úgy a szervezetének is egyre nagyobb lesz az energiaszükséglete. A hús sok fontos tápanyagot tartalmaz, amelyek elősegítik a fejlődésben levő gyerek normál növekedését. A teljes értékű fehérjét tartalmazó húsok olyan aminosavakat tartalmaznak, amelyet a szervezet nem tud előállítani, viszont meglétük elmaradhatatlan az egészséges fejlődéshez, így csak azok fogyasztásával juthatunk hozzájuk. Emellett pedig ideális vasforrás is egyben, ami a vörösvérsejtek képződésében és a szellemi fejlődésben is fontos szerepet játszik. Tehát 6 hónapos kortól erősen ajánlott a fogyasztásuk, ugyanis az anyatej mellett, a hús is tartalmazza a legtöbb fontos tápanyagot, amire szükség van. Ha úgy döntünk, hogy elérkezett a hús kóstoltatásának az ideje, akkor először a csirkehúst javasolt a kevesebb zsírtartalma miatt kipróbálni, majd ezt követően következhet a sertés, utána a marha.

Húsfélék fogyasztásának felosztása ajánlott hónapok szerint:
6-8 hónapos kortól: csirke, pulyka, édesvízi hal, nyúl, hal
8-12 hónapos kortól: borjú, marha, sertés, máj (heti 1 alkalommal javasolt)
12 hónapos kor után: kacsa, liba

•    Tejtermékek

Tejtermékek esetén a laktózérzékenység kialakulásának megelőzése végett, a 8 hónaposnál kisebb babák számára a fogyasztása nem ajánlott. A szín tehéntej esetén erős, zsíros állaga miatt egészen 1 éves korig ne adjunk! A savanyított tejtermékeket, ha a családban nincs tehéntej-fehérje allergiás, akkor 8-9 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe.

Tejtermékek fogyasztásának felosztása ajánlott hónapok szerint:
8-12 hónapos kortól: babajoghurt, natúr joghurt, kefir, sajt, túró
12 hónapos kor után: gyümölcsös joghurt, túrókrém, túró rudi, tejföl, tejszín, juhtúró, kecskesajt, vaj

•    Fűszerek

Természetesen a kicsiknek is, akár a felnőtteknek lehet mértékkel ízesíteni a fogyasztásra kínált ételt egy kis sóval, növényi olajjal vagy akár különféle fűszernövénnyel.

Fűszerezési, ízesítési javaslatok kornak megfelelően:
6-8 hónapos kortól: petrezselyem, kapor, zellerlevél, metélőhagyma
8-12 hónapos kortól: kakukkfű, bazsalikom, lestyán, hagyma, fokhagyma (sütve/főzve/párolva)

Továbbá a főzelékek, levesek komplettálása (kiegészítése) történhet hússal, növényi olajjal (1 dl főzelékhez 1 teáskanálnyi olaj), tojással.
A tojás is igen hasznos tápanyagokat tartalmaz, éppen ezért rendelkezik nagy biológiai értékkel. Ugyanis a tojás maga fehérjékben dús, zsírokban szegény, emellett vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Ami még fontos, hogy sok omega-3 zsírsav mutatható ki benne, éppen ezért véd a szív- és egyéb érrendszeri betegségek ellen. D-vitamint tartalmaz, amelynek kiemelkedő szerepe van a későbbi csontritkulás megelőzésében, emellett A-vitamint, ami a szép és egészséges bőrért felelős, valamint antioxidáns hatással bíró E-vitamint és B-vitamint is tartalmaz. Az ásványi anyagokat illetően található benne kálcium, magnézium, vas, cink, kálium, foszfor és nátrium.Viszont mindezek mellett a túl korán történő fogyasztás esetén allergiás tünetek/reakciók léphetnek fel, ezért lehetőleg 1 éves kor alatt fehérjét ne adjunk a gyereknek! A tojás sárgájával viszont előreláthatóan 8-10 hónapos kortól már kísérletezhetünk.

Gyakori kérdésnek minősülhet az anyukák körében az, hogy mikor mennyit adjunk enni a gyereknek. Nos, ez leginkább gyerekfüggő, hiszen ahány kicsi, annyiféle szokás, ezért sem szabad a saját gyerekünket gyakran a máséhoz hasonlítani. Egy újszülött általánosan 3 óránként eszik, azaz akár egy nap alatt, ha úgy tartja kedve nyolcszor is ehet az igényeinek megfelelően. Az kicsi élete első szakaszában (első 3 hónap) a testsúlya 15%-ának megfelelő mennyiségű anyatejet fogyaszthat naponta. Eleinte természetesen sokszor kisebb adagokat, majd ahogyan telik az idő és növekszik, úgy nő a mennyiség és csökken az éhségérzet gyakorisága. 6 hónapos korra ez már általában 120 ml/kg adagra, azaz 5-6 alkalomra csökken. Viszont fontos, hogy 6 hónap felett a napi táplálkozásból 0,5 litert a tápszer bevitele legyen a különböző kiegészítő ételek mellett. Bár sajnos sokszor hiába akarjuk követni az utasításokat, a jó tanácsokat, ha a gyerek megmakacsolja magát és nem akar enni. De semmiképp se adjuk fel, mindig próbálkozzunk utána egy-két óra múlva.

Összegzésképp, nem árt az étkezések során figyelni a megfelelő eljárásra és körülményekre. Minden étkezésnél tartsuk a babát figyelemmel, még akkor is, ha már önállóan is képes enni, mert elég egyetlen óvatlan pillanat alatt és meg is történik a baj. Soha ne etessük gyermekeinket játék, futkározás közben, mindig csakis kimondottan asztalnál ülve, hiszen fontos a jó neveltetés, amelyet a gyerek a későbbiek során hasznosíthat! Egyik legkiemelkedőbb szempontnak tekinthető, az alapanyagok ellenőrzött helyekről való beszerzése is, amely vegyszermentes, azaz tartósítószer, mesterséges színezék, ízesítő anyagoktól mentes tartalmú készítményeket foglal magába. A boltokban kapható kekszek, babapiskóták, gabonapelyhek is a legtöbb esetben édesítőszert, tojást és különféle ízesítéseket tartalmaznak, ezeket célszerű hanyagolni, legalábbis a táplálkozás első hónapjaiban, amikor a legjobban számít a táplálékbevitel milyensége és minősége, mivel annak hatása kiterjedhet egészen felnőttkorra is (elhízás, étel-intolerancia, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség). Figyeljünk oda ténylegesen, hogy mikor mit adhatunk, hiszen a gyerekünk egészsége a tét. Emellett elmaradhatatlan a szakértőkkel (gyerekorvossal, védőnővel) történő konzultáció is!

Reméljük segíthettünk NEKTEK ezzel a kis, rövid tájékoztatóval. Kívánunk minden KISMAMÁNAK sikeres hozzátáplálást és minden BABÁNAK jó étvágyat, egészséget!

A Babavilág csapata :)