Mérföldkövek a baba életében

Miután megérkezik a várva várt kisbaba a családba az együtt töltött csodás pillanatok megéléséhez hozzá tartozik a baba fejlődésének követése is, hiszen annál szebb élményt nehezen lehet elképzelni, mint a baba sikerével járó közös öröm átélése. A megfelelő, normál fejlődés érdekében viszont nem árt tudni, hogy átlagosan mit, mikor produkálnak a kis apróságok. Semmiképp se erőltessük őket, hagyjuk a babát fokozatosan érvényesülni, máskülönben előfordulhat, hogy nem fog többet próbálkozni, visszamaradott lesz vagy különböző gerinc bántalmak alakulatnak ki. Jelenlegi cikkünk is abból a célból jött létre, hogy megfelelő tájékoztatást és segítséget nyújtson a szülők számára.

Az első hónapokban természetesen nem várhatjuk a gyerektől, hogy a nappaliban futkározzon, helyette inkább kezdésnek egy kedves tekintettel vagy egy imádnivalóan szép mosollyal lep meg bennünket. Így a fontosabb mérföldköveket az alábbiakban fogjuk röviden szemléltetni.

6-8 hetes korban

Ekkor már fejlődőben van a kicsi látása, ezáltal elkezdi felmérni, felismerni a terepet, az őt körülvevő dolgokat, és személyeket. Kialakul a szemkontaktus is, amely azt jelzi, hogy a kicsi figyel ránk, valamint neurológiailag is a megfelelő ütemben fejlődik. Ebben az időszakban tapasztalhatjuk meg az első mosolyáradat hatásait is, amely a jókedv mellett megfelelő szociális és emocionális háttérre és fejlődésre is utalhat.

2-4 hónapos korig

A baba fizikailag és szellemileg is nagy változásokon megy keresztül. Ilyenkor indul különösebb fejlődésnek  az agynak a beszédért felelős része is. Általában a kicsik 3-4 hónapos korukra már képesek dallamokat és különféle hanglejtéseket képezni, gyakran ismételve magukat, természetesen kezdetben ezek simán gügyögésnek számítanak, ami a beszédkészség kialakulásának az alapja. Gyakran memorizálva, alakítva a hangokat magánhangzókká, szótagokká, szavakká, egészen az egyszerűbb mondatokig formálják majd. Arra mindenképpen figyeljünk, hogyha a gyerek 3 hónapos koráig nem ad ki ilyen formált hangokat vigyük el orvoshoz, hogy kiderítsük mi állhat ennek a hátterében.  Az orvos először nagy valószínűséggel egy hallásvizsgálatot hajt majd végre, de lehet, hogy a problémát később majd csak logopédiai vagy pszichológiai eljárással lehet kezelni. Emellett a kicsi egyre mozgékonyabbá, izgágábbá válik, bátran mozgatja a végtagjait, a felfigyelt zaj irányába fordítja a kis fejét.

4 hónapos korban

A gagyogások egyre aktívabban jelennek meg a mindennapokban. Az érzelmi megnyilvánulások is egyre érthetőbbé válnak (különböző síró hangnem, különböző szituációkban). Az őszinte, erőteljes gyermeki kacagást is megismerhetjük, amely szinte mindennapossá válik majd, hiszen ki nem szereti a gyereke nevetését hallgatni? A babák többsége ilyenkor már képes a stabil fejtartásra, illetve segítséggel a saját lábán meg tudja tartani a testsúlyát is. A baba már nagyon aktívan követi a tárgyak mozgását, táguló memóriájának köszönhetően felismeri az ismerős arcokat, embereket is, akár nagyobb távolságból is.

6 hónapos korban

Ez az időszak egy bizonyos fordulópontnak tekinthető a baba életében, hiszen ekkor kerül sor a hozzátáplálós időszak megkezdéséhez is az anyatejes/tápszeres táplálás után. Tulajdonképpen ez a felfedezések és minden KONKRÉTAN MINDEN megkóstolásának időszaka is, mivel mindent megfognak, és jól szem vagy szájügyre vesznek. Mivel a kicsik izomzata folyamatosan erősödik, így 4 hónapos koruktól általában már gyakorolják a maguktól való ülést, valamint képesek lesznek átfordulni a hasukra/hátukra is, ez idővel pedig egyre stabilabbá és gyakoribbá válik. Ne ijedjünk meg akkor sem, ha a kicsi már 4 hónapos elmúlt és még nem ül, hiszen általában akár 10 hónapos korig is kitolódhat, mivel nem fognak egyik napról a másikra ülni, hanem fokozatosan próbálkoznak majd.

 9 hónapos korban

Ez már egy igazán játékos korszaknak tekinthető, hiszen egyre jobban érdekli őket a játék, egyre fejlettebb a kommunikáció, kialakul a fogókészségük is, ami azt jelenti, hogy a puhább és kisebb dolgokat már gyengébb szorítással képesek megragadni. A megragadás egy nagyon jó jel a kicsik életében, mivel ezáltal tudhatjuk, hogy egyre kíváncsibbá válik, amely folyamatos fejlődéshez, tanuláshoz vezeti majd a gyereket a későbbiek folyamán.  A kúszás után áttérnek a mászó mozgásformára, amely által majd gyorsabban közlekedhetnek a ház különböző szegleteiben.  Az állóképességük is egyre jobban fejlődik, ugyanis kapaszkodva egyedül is képesek már megállni és kísérletezni a lépésekkel. Ez azt jelenti, hogy a kicsi láb és törzs izmai a megfelelő ütemben fejlődnek, valamint a kis felfedező egyre motiváltabbá válik majd.

 
12 hónapos korban

Már nagyjából tisztában van a kicsi a különböző gesztusok jelentésével és előszeretettel alkalmazza is őket, ahhoz hogy elérje azt, amit akar.  Ekkor már tisztában van egy-egy szónak a jelentésével is, amelyet szintén alkalmaz, és előszeretettel ismételget. A kommunikáció még magasabb szintre lép hiszen már a kicsi nem csak megérti az utasításokat, mondanivalót, hanem reagál is rájuk valamilyen formában, mint például mutogatással, ami ebben a korban már igen jellemző. Ez ugyanis a nyelv preverbális formája, valamint egyértelmű jele annak, hogy a gyermek tudja mit gondol, és azzal is tisztában van, hogy képes veled kommunikálni.
 Bizonyos dolgokat már egyszerűen, magabiztosan képes megfogni, valamint már segítség nélkül is megáll alkalmanként.

18 hónapos korban

Az esetek többségében ekkor már átélhetjük az első megtett önálló lépésekkel járó örömöt, mivel ilyenkor már annyira megerősödnek, megbátorodnak, hogy képessé válnak teljesen egyedül elindulni. Az evés is egyszerűbb feladattá válhat a baba és az anya számára egyaránt, mivel elérhetjük, hogy a pici már egyedül is képes legyen a kis kanalával elfogyasztani az ételét. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindig is hajlandó lesz rá, valamint hogy felügyelet nélkül hagyhatjuk. Mindezek mellett megismerkedhetünk a kicsi egyre jobban bővülő szókincstárával, ahogy cseperedik egyre több tudás és szokás is ragad rá. Ekkorra már sok gyerek átlagosan 5-10 szót alkalmaz a kommunikáció során, de akadnak olyan kivételes esetek is, ahol ennél többel, olykor kevesebbel találkozhatunk. Ebben az időszakban számolhatunk azonban az esetek többségében a hisztis időszak kezdetével is, amit érdemes mielőbb kontrolálni, mert különben később foghatjuk a fejünket bizonyos szituációkban.

2 éves korban

A kétéves csöppségek személyisége már alakulóban van, ezáltal gyakran tapasztalható náluk az önfejűség, valamint a határok feszegetésének a jelei, ekkor nagyon akaratosak tudnak lenni, de mindenképp próbáljuk türelmesen visszafogni, elmagyarázva nekik a dolgok miértjét. Ebben a kíváncsiskodó időszakban nyitnak az emberek felé, egyre nagyobb kedvvel játszanak más gyerekekkel. A beszédkészségük is ekkor már jóval fejlettebb, hiszen már 3-4 szavas mondatokat is meg tudnak fogalmazni. Felismerik a színeket, formákat, azokat megfelelően rendezgetik, tanulmányozzák. Egyre magabiztosabban mennek, szinte szaladnak, valamint a lépcső is egyre jobban felkelti érdeklődésüket. A fiúk nagy örömmel tologatják játékautójukat, a lányok pedig előszeretettel babáznak, vagy főzőcskéznek. Ilyenkor minél hangosabb, csörömpölősebb egy játék, annál nagyobb lesz a gyerekek érdeklődése, a szülők nagy örömére. :)

3 éves korban

Ebben a korban már kezdetnek megtanítható nekik a nevük, életkoruk, esetleg lakhelyük, olykor a család valamelyik tagjának az elérhetősége is. Ez nem csak bemutatkozás szempontjából, hanem a gyerek esetleges elkeveredése esetén is mindenki hasznára válhat.  A féléves kor után ez a második fordulópont a kicsi életében, hiszen ebben a korban mennek a csöppségek oviba, ahol tovább formálhatják a személyiségüket, bővíthetik a tudásukat. Ilyenkor a memóriájuk olyan fejlett, hogy képesek különböző mondókákat, dalokat memorizálni hosszabb, akár rövidebb távon is.

4 éves korban

Ilyenkor a legélénkebb a fantáziájuk, nagy a tudásszomjuk, mindent ki akarnak próbálni, miért kérdések sorozatával bombáznak bennünket. Érdemes ezt a tudni akarást kihasználni, különböző érdekes módszerekkel fejleszteni a kicsit, elérni, hogy minél többet lásson, egyre tájékozottabb legyen, hiszen később ez majd nagy hasznára válhat. Ekkor már a segítségünkkel képesek lesznek számokat, betűket másolni, egyszerűbb matematikai műveleteket fejben végezni (itt a legalapabbakra kell gondolni), valamint egyre önállóbbá válnak (öltözködés, fogmosás, mosakodás).

Összefoglalásképp tehát ne erőltessük a kicsit, hagyjunk időt a motorikus képességek kifejlődésére. Persze különböző típusú tornáztatásokkal, masszírozással segíthetünk nekik az izmaik erősítésében, valamint lazításában, hogy azok ne legyenek görcsösek. Ha egy kis késéssel csinál meg bizonyos dolgokat, akkor se aggódjunk, hiszen a gyerekek nem egyformák a fejlődésüket sok dolog befolyásolhatja (a születés körülményei, van-e esetleg valamilyen betegsége, mennyit foglalkoznak a szülők a gyerekkel stb.). Különböző vizsgálatok eredményei szerint azok, a gyerekek, akik bizonyos mérföldköveket hamarabb érnek el, magasabb pontszámokat tudhatnak maguk mögött bizonyos fejlődési méréseken, emellett jobb lesz a tanulási és emlékezési képességük is. Tehát a motoros mérföldkövek elérésének életkori időpontja fontos alap lehet a későbbi gyermekkori fejlődésre nézve.